Miután felkanyarogtunk a sűrű, sötét erdőben, egyszercsak a szemünk elé tárult a TÁJ. Fent voltunk a hegy legtetején, ahol véget ért az erdő. És minden alattunk volt!! Mi voltunk legfelül. Mit mondjak, elég szép volt!
Mivel a térképünk nem volt túl jó, azt sem tudtuk hol vagyunk. Először a teheneket láttuk meg a hegyoldalban, aztán az embereket és legvégül a kaszáló bácsit. Nagyapámat láttam így kaszálni húszegynéhány évvel ezelőtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése