2009. december 11., péntek

2009. december

Üdvözlet mindenkinek aki benézeget az oldalamra, annak ellenére, hogy teljesen eltűntem az utóbbi időkben.

Sikerült végre a decemberi naptároldalunkat is elkészíteni.

Szeretném a blogom hátterét és megváltoztatni, remélem erre is sort kerítek a napokban. Már amennyire sikerül. Nincs valakinek egy tuti leírása, saját készítésű háttér felrakásához?

2009.november


Amiért ismét el vagyok csúszva, az a fenti képen látható felújítás, amiből az egész család kivette a részét. Ezt a képet Gabi alkotta, igazán büszke vagyok rá.

2009. július 4., szombat

2009. július

Sziasztok! Végre itt vagyok!! Mindenféle komoly és fontos dolgok miatt kicsit elhanyagoltam a blogomat, de most már ez nem lesz így. Rendszeresen itt leszek, és dokumentálom napjainkat.

2009. május 18., hétfő

2009. május


Amit megint majdnem elfelejtettem, a májusi naptároldalunk. Házassági évfordulóval (igaz, ezt nem jelöltem be), névnappal és szülinappal.

2009. május 12., kedd

Bence táncol


Bence gyakorolt... és én imádom ahogy táncol.

A kiegészítők saját alkotások, rábaközi minták.

2009. május 10., vasárnap

Boldog szülinapot Timcsoca!


Igen, jól látjátok, ezzel bizony jól elkéstem, de azért remélem Timi így is örülni fog neki. Bocs, mégegyszer!

2009. május 5., kedd

Anyák napi képek

Ezek a fotók a gyerekek iskolájában készültek Anyák napjára.

Ezek ugyanazok bölcsis változatban.

Ezeket a képeket pedig a női osztályfőnökök kapták meglepetésként szintén anyák napjára.



Ők pedig kolleganőm nagyfiai, szintén anyák napjára készített kép.

Csak úgy..., ő Panna.

Anyák napi kép testvérekről.

2009. május 1., péntek

Anyák napja














Ratkó József: Zsoltár

Az anyák halhatatlanok.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő.
Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal - harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.
Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyűjtött kínját.



2009. április 26., vasárnap

Boldog névnapot Bea!


Ezzel a névnapi képpel nagyon elkéstem.... Ezért elnézést kérek Beandytól, de annál nagyobb szeretettel csináltam.

2009. április 12., vasárnap

2009. március 23., hétfő

Ajándék scrap

Ezt a képet ajándékba kaptam az én szerelmemtől .....

Könyvek

Egy régi elmaradásomnak szeretnék eleget tenni. Bevallom több ilyen dolgot sem csináltam meg...., talán majd pótolom azokat is.

Ezt a blogstafétát Bobótól kaptam és ezzel kezdem a pótolgatást, mert ez igencsak kedvemre való.

A kérdés: Mit olvastál tavaly?

Én ezeket (és még sok mást):



Egyformán szeretem a szórakoztató, könnyedebb, romantikus hangvételű és komolyabb könyveket, mindenevő vagyok.
A tavalyi legutóbb olvasott könyveim listája:

1. Ken Follett: Az idők végezetéig
Aki olvasta a Katedrálist, annak nem kell bemutatnom ezt a könyvet sem. A Katedrális az egyik kedvenc könyvem, bár miután elolvastam a folytatását Az idők végezetéig címűt már nem tudom határozottan eldönteni, hogy melyik tetszik jobban. Más mind a kettő, mégis hasonló, tehát mégis folytatása az előzőnek, de különálló történet, tehát azok is elolvashatják, akik nem olvasták a Katedrálist, bár én együtt ajánlom a kettőt.

2. Polcz Alaine: Éjjeli lámpa
Könyv az elmúlásról, az emberek ehhez való hozzáállásáról.... Szerintem megrázó könyv, ettől függetlenül mindenkinek ajánlanám, sőt éppen ezért, mert nagyon sokan nem tudunk jól viszonyulni egy beteg, élete vége felé járó idős emberhez, családtaghoz és nem akarunk, nem tudunk vele beszélni a halálról, mert erről nem szeretünk...
Ez a könyv elmondja, hogy szükség van erre, a beteg haldokló embernek is, és az itt maradónak is..... Fájdalmas végigolvasni, szembesülni vele.

3. Stephanie Calman: Egy rossz anya vallomásai

4. Fannie Flag: Isten hozott Prücsök!

Mindkettő kikapcsol, szórakoztat, romantikus, vidám, aranyos.

5. Nem vénnek való vidék
Ebből a könyvből film is készült. Oscar díjas. Nem szeretem megnézni az elolvasott könyveket filmben, mert abból mindig csalódás van. De most úgy történt, hogy előbb láttam a filmet és aztán olvastam a könyvet. Nem tudom, ha fordítva történik, akkor miben csalódom. A filmben vagy a könyvben. Ugyanis a film tetszett. Aztán olvastam a könyvet, kerestem benne a filmet, de nem nagyon találtam. Teljesen máshogy képzeltem el a szereplőket, mint amilyenek a filmben voltak, annak ellenére, hogy láttam a filmet, és zavart ez az ellentmondás.

Ez pedig az a négy könyv, ami szintén nagy kedvencemtől Jodi Picoult-tól magyar fordításban megjelent. Legutoljára a Szívtől Szívig-et olvastam, hatalmas élmény volt, megrázó és ....sírtam a végén... nagyon. Nem vidám, inkább elgondolkodtató, viszont letehetetlen. Olvassátok el!

A Tizenkilenc perc-et most kaptam egy kedves barátnőmtől, még elolvasásra vár.
Én úgy vagyok vele, ha elolvasok egy könyvet, aminek nagyon a hatása alá kerültem, akkor várnom kell egy pár napot, míg új könyv olvasásába tudok fogni.


Ezek a könyvek (és még sok más) elolvasásra várnak:


Ha már könyveknél tartunk, akkor bemutatom kicsike könyvjelzőgyűjteményem is:

2009. március 14., szombat

2009. március


Kicsit ismét késve, de íme március!! És remélem vele együtt a tavasz is itt van már...

Régen jártam erre, elhanyagoltam kicsit a blogomat, de azért nem indokolatlanul. Még nem akarok elkiabálni semmit, úgyhogy erről majd később írok.

Ajánlom figyelmetekbe Bence blogját, ugyanis frisítette szuper képekkel, és egyúttal el is dicsekszem azzal, hogy Különdíjas lett egy országos néptáncversenyen. Nagyon büszke vagyok rá, igazán megérdemelte ezt a díjat, mert nagyon ügyes, tehetséges és szorgalmas táncos.


És egy pár kép Zsófiról:








Tituszról most nincsenek kéznél képek, de ő most a szövegelésével mosolyogtat meg nap, mint nap bennünket.

Egyik reggel Zsófinak vizsgálta meg alaposan a szempilláit (nagyok és hosszúak), még meg is tapogatta az ujjaival, utána megkérdezte: - Zsófi neked miért állnak ki tűk a szemedből?

A másik ami most eszembe jut: Nagymamámnak a 83. szülinapját ünnepeltük. Ő és Titusz nagyon jól megértik egymást, izgatottan várták a tortát és a gyertyagyújtást. Vagyis inkább az elfújást.
Erről inkább mégis keresek egy képet.
Másnap Titusz mesélte egy jó barátunknak: - Dédinek tegnap szülinapja volt, meg rózsaszín tortája. Tudod, Dédi már régi.... :))
Itt vannak ők ketten. Két összejátszó csibész. Nagyon kis ügyesen tudják egymásnak odacsempészni a csokit meg a Tictac-ot, ugyanis egyikőjük sem ehet belőle sokat, de ha együtt vannak megoldják ezt a problémát. Titusz néha lábbal végzett masszázsban részesíti Dédit, amikoris keresztülnyargal rajta az ágyon. Dédi persze jajgat, de közben látszik, hogy mennyire élvezi.