2007. december 30., vasárnap

Erzsike mamánál

...ajándékok...















Bonyolult dolog ez a karácsony! Rohantunk egyik mamától a másikig. Ettünk itt is, ott is. Ajándékot is kaptunk mindkét helyen. Nagyon jó ajándékokat!
Amikor hazajöttünk, Anyáék azt mondták járt a Jézuska. Ő is hozott ajándékot.
Csak azt nem tudom Anya meg Apa miért nem vett semmit....
(Titusz)

Blue Christmas

2007. december 21., péntek

Boldog karácsonyt Zsuzsi!















"Ma megbarátkoztam egy kislánnyal, Évi a neve.
Nagyon aranyos kislány.
Szép is, okos is, ügyes is, jókat lehet vele játszani,
csak egy hibája van neki:
az, hogy kétszer is kért a cukorkámból..."


Már több, mint egy éve megbarátkoztam egy nem is olyan kislánnyal, Zsuzsival.
Nagyon szimpi csaj, szép is, okos is, és nagyon ügyes is.
Biztos jókat dumálnánk..., ha egyszer találkoznánk.
Egy hibája neki is van: nagyon messze lakik.:)
Én is nagyon messze lakom tőle, lehet nem is az ő hibája?
Mindenesetre ő a barátnőm!
Még ha versenyeznem is kell egy mosogatógéppel... :)

Zsuzsi! Nagyon boldog, nyugis, pihenős karácsonyt kívánok Neked és "kiccsaládodnak"!

2007. november 25., vasárnap

Fogyókúra















A 2007. szeptemberi képtől már 8 kg-val kevesebb vagyok. Juhéé!!

2007. november 22., csütörtök

Állatkertben















A Nyíregyházi Vadasparkban nagyon különleges állatok élnek: ilyen a táncoló elefánt, a majommenyasszony, a bujócskázó páva, az akrobata kecskék , a kíváncsi zsiráf.

Még egy kis szüreti

2007. november 15., csütörtök

Party2















A szülinapi tortában megengedte Anya és Apa, hogy turkáljak a kezemmel. Ezt próbáltam már máskor is, de akkor rámszóltak, hogy: Titusz ...kanállal, ...villával, ...ne a kezeddel. Hmm, néha nehéz kiigazodni a felnőtteken...

Party1

2007. november 11., vasárnap

Titusz 2 éves lett!















Azt mondta a zöldkabátos:

Tudod, hogy születik egy gyermek?

A nap süt át a fákon. A lombokon

keresztül süt a nap, keresztül tör rajtuk.

És aki szereti egymást, két ember, azokra süt.

Az asszony szemébe süt és az asszony szemében

születik meg a gyermek,s a férfi szemében nézi őt.

Ott, ahol annyira nézte, keletkezik egy fény-pötty,

Egy kis fény, embernyi fény.

És tűz és víz keletkezik ott és gömbölyödik.

És amikor megvan, egy könny hullik ki az asszony

szeméből, egy könny, s ahogy lehullik, emberré válik

mire földre ér. Így születik a gyermek.

(Gyurkovits Tibor)

Boldog szülinapot!















Emily King: A legdrágábbakért

A dundi kis mosolyokért,
A villogó szemekért,
A kezeslábas pizsamába burkolt
Játékmaci-ölelésekért,
A nevetésben rejlő dalért,
A lábdobogás-versért,
A kicsikért,
akik a szívünkbe férkőztek,
A gyermekekért, karácsonykor...
És mindörökké...
Köszönet néked, ó, Uram.

2007. november 4., vasárnap

Mint a nagyok















Wc-n ülni csudajó!
Ülhetek rajta teljesen pucéron, mert Anya nagyon erőteljes unszolásomra végül mégiscsak leveszi az összes ruhámat.
Még a pelenkát is!!
Utána elolvashatom mi újság a nagyvilágban. Erre csak itt van időm, mert egész nap rengeteg dolgom van a játékokkal, és anyának is sokat segítek pakolni.
Aztán én téphetem a papírt és gyömöszölhetem a Wc-be. Ez is ugyancsak érdekes mulatság!

Csak az nem értem, miért mondogatja Anya, hogy jó lett volna, ha kakilok is, hiszen arra ott a jó puha pelusom.

2007. október 29., hétfő

Halottaink emlékére















Ő nagyapám. Mi unokák csak Papókának hívtuk. Sok mindent tanultam tőle. Pl. hogy kell férfibicikli vázán utasként csücsülni, hogyan lehet fából pisztolyt faragni, kaszálni is elvitt, de azt sosem tudtam megtanulni. Hiába, mégiscsak lányból vagyok.

15 éves voltam, amikor meghalt. Én is fiatal voltam, és ő sem volt még öreg.

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyok egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.

Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák, drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább szűz gondolatként.
/Juhász Gyula/

Őszi játszótér

2007. október 26., péntek

2007. október




















Minden arany már, a Napsugár is,
mely ontotta kincsét egész Nyáron át
nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...

Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon,
társuk a lomb alig takarja őket
várják a sorsuk, s egy szeles nappalon
lehullva földre, adnak új életet...

Arany tutajként sodródik a vízen
hajtva a széltől egy árva falevél,
táplálta anyját rövid kis életében,
most letette sorsát... tovább már nem remél...

Szép most az Ősz. Akárha köddel
érkezik egy hűvös hajnalon,
s miíg fázósan bújunk össze a csípős esőben,
a Föld készül. Mereng új Tavaszon....

(Stignor István, Ősz)


2007. október 23., kedd

Festegettünk...















És ez még nem a vége. Az ajtók zöld lazúrpáccal lesznek lefestve.

2007. október 22., hétfő

Babysitter
















"Nem értem, anya miért mondja, hogy tőlem nem lehet sem főzni, sem mosogatni, sőt egyáltalán semmit sem csinálni a konyhában. Pedig én mindig segítek neki a főzésben és a mosogatásban is. Szétnézek a szekrényekben, hogy fakanál vagy merőkanál, esetleg késélező kell-e anyának a főzelék elkészítéséhez, de a teaszűrőt is mindig előveszem neki, de még a háromféle tölcsért is. Igazán van miből válogatnia. Igaz, a múltkor belelépett az egyik fazékba, ami a földön volt, és majdnem elesett, de nem tudom miért nem néz a lába alá, nekem is mindig ezt mondják.
Mosogatni senki nem szeret csak én, de nekem meg nem engedik. Pedig a sámlimról már elérem a mosogató szélét, egy kis pipiskedés lábujjhegyen és már mosogathatnék is. Anya azt mondja, hogy majd ha nagy leszek mosogathatok. Nem is értem Zsófit és Bencét, ők már nagyok, mégis olyan ritkán mosogatnak..."

Titusz és Anya

Itt van az ősz...

Zsófi 12 évesen

2007. október 12., péntek

Egy jóbarát















Erik a barátom. Szereti a motoromat, szereti a gitáromat, szereti a legomat, szereti a traktoromat, szeret velem játszani, én bohóckodom, ő nevet, és ugyanolyan izgalmasnak dolognak tartja a bátyám szekrényéről lepakolni az óráját, a dobókockáit, mint én, és még a virágföldben is szeret turkálni. Mi ez, ha nem barátság? :)

2007. október 6., szombat

Sült krumpli puskával















"Szeretem a sült krumplit. Mindig kérek hozzá 'acsap'-ot, ezzel jól össze tudom kenni magam. Ez azért jó, mert utána kezet és arcot kell mosnom. Ez meg azért jó, mert olyankor felállhatok a székre, és én is pancsolhatok ott, ahol anya játszani szokott a szivaccsal, meg a habbal, meg a tányérokkal és késekkel. Nekem sosem adják ide a késeket...
És még azért is jó, mert ilyenkor mindig találok egy poharat, amit gyorsan felkapok, engedek bele vizet és már iszok is. Anya meg óbégat, hogy "jaj, Titusz az nem tiszta, el kell mosogatni". Ilyenkor elveszi tőlem, enged bele egy kis vizet és kiönti. Nem tudom ebben neki mi a jó, hiszen én is éppen ezt csináltam előtte."

Minirapper















"Egyszer felfedeztem apa táskáját a ruhafogason. Kicsit sokáig tartott, amíg apa megértette, hogy fel szeretném venni. Felcsatolta a derekamra, de állandóan lecsúszott. Hiába nyújtogattam a kezem, hogy beledugjam, ezt is csak sokára értette meg, hogy ezt így kell felvenni.
Napokig hordtam magammal mindenhová, aztán találtam egy jó kis vállra akasztható pisztolyt..."