Halottaink emlékére

Ő nagyapám. Mi unokák csak Papókának hívtuk. Sok mindent tanultam tőle. Pl. hogy kell férfibicikli vázán utasként csücsülni, hogyan lehet fából pisztolyt faragni, kaszálni is elvitt, de azt sosem tudtam megtanulni. Hiába, mégiscsak lányból vagyok.

15 éves voltam, amikor meghalt. Én is fiatal voltam, és ő sem volt még öreg.

"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyok egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.

Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák, drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább szűz gondolatként.
/Juhász Gyula/

Őszi játszótér

2007. október

Minden arany már, a Napsugár is,
mely ontotta kincsét egész Nyáron át
nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...

Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon,
társuk a lomb alig takarja őket
várják a sorsuk, s egy szeles nappalon
lehullva földre, adnak új életet...

Arany tutajként sodródik a vízen
hajtva a széltől egy árva falevél,
táplálta anyját rövid kis életében,
most letette sorsát... tovább már nem remél...

Szép most az Ősz. Akárha köddel
érkezik egy hűvös hajnalon,
s miíg fázósan bújunk össze a csípős esőben,
a Föld készül. Mereng új Tavaszon....

(Stignor István, Ősz)

Pöttöm Panna

Bence táborozott

Festegettünk...

És ez még nem a vége. Az ajtók zöld lazúrpáccal lesznek lefestve.

Babysitter

"Nem értem, anya miért mondja, hogy tőlem nem lehet sem főzni, sem mosogatni, sőt egyáltalán semmit sem csinálni a konyhában. Pedig én mindig segítek neki a főzésben és a mosogatásban is. Szétnézek a szekrényekben, hogy fakanál vagy merőkanál, esetleg késélező kell-e anyának a főzelék elkészítéséhez, de a teaszűrőt is mindig előveszem neki, de még a háromféle tölcsért is. Igazán van miből válogatnia. Igaz, a múltkor belelépett az egyik fazékba, ami a földön volt, és majdnem elesett, de nem tudom miért nem néz a lába alá, nekem is mindig ezt mondják.
Mosogatni senki nem szeret csak én, de nekem meg nem engedik. Pedig a sámlimról már elérem a mosogató szélét, egy kis pipiskedés lábujjhegyen és már mosogathatnék is. Anya azt mondja, hogy majd ha nagy leszek mosogathatok. Nem is értem Zsófit és Bencét, ők már nagyok, mégis olyan ritkán mosogatnak..."

Titusz és Anya

Itt van az ősz...

Zsófi 12 évesen

Billy, the kid

Az új motorom

Játszottunk

Egy jóbarát

Erik a barátom. Szereti a motoromat, szereti a gitáromat, szereti a legomat, szereti a traktoromat, szeret velem játszani, én bohóckodom, ő nevet, és ugyanolyan izgalmasnak dolognak tartja a bátyám szekrényéről lepakolni az óráját, a dobókockáit, mint én, és még a virágföldben is szeret turkálni. Mi ez, ha nem barátság? :)

Sült krumpli puskával

"Szeretem a sült krumplit. Mindig kérek hozzá 'acsap'-ot, ezzel jól össze tudom kenni magam. Ez azért jó, mert utána kezet és arcot kell mosnom. Ez meg azért jó, mert olyankor felállhatok a székre, és én is pancsolhatok ott, ahol anya játszani szokott a szivaccsal, meg a habbal, meg a tányérokkal és késekkel. Nekem sosem adják ide a késeket...
És még azért is jó, mert ilyenkor mindig találok egy poharat, amit gyorsan felkapok, engedek bele vizet és már iszok is. Anya meg óbégat, hogy "jaj, Titusz az nem tiszta, el kell mosogatni". Ilyenkor elveszi tőlem, enged bele egy kis vizet és kiönti. Nem tudom ebben neki mi a jó, hiszen én is éppen ezt csináltam előtte."

Minirapper

"Egyszer felfedeztem apa táskáját a ruhafogason. Kicsit sokáig tartott, amíg apa megértette, hogy fel szeretném venni. Felcsatolta a derekamra, de állandóan lecsúszott. Hiába nyújtogattam a kezem, hogy beledugjam, ezt is csak sokára értette meg, hogy ezt így kell felvenni.
Napokig hordtam magammal mindenhová, aztán találtam egy jó kis vállra akasztható pisztolyt..."

Titusz megkóstolta

Szüreteltek a fiúk

Szatmárcsekén Szabiékkal

Tündér vagy boszorkány? :)

Bence sokszor