Ajándék scrap

Ezt a képet ajándékba kaptam az én szerelmemtől .....

Könyvek

Egy régi elmaradásomnak szeretnék eleget tenni. Bevallom több ilyen dolgot sem csináltam meg...., talán majd pótolom azokat is.

Ezt a blogstafétát Bobótól kaptam és ezzel kezdem a pótolgatást, mert ez igencsak kedvemre való.

A kérdés: Mit olvastál tavaly?

Én ezeket (és még sok mást):



Egyformán szeretem a szórakoztató, könnyedebb, romantikus hangvételű és komolyabb könyveket, mindenevő vagyok.
A tavalyi legutóbb olvasott könyveim listája:

1. Ken Follett: Az idők végezetéig

Aki olvasta a Katedrálist, annak nem kell bemutatnom ezt a könyvet sem. A Katedrális az egyik kedvenc könyvem, bár miután elolvastam a folytatását Az idők végezetéig címűt már nem tudom határozottan eldönteni, hogy melyik tetszik jobban. Más mind a kettő, mégis hasonló, tehát mégis folytatása az előzőnek, de különálló történet, tehát azok is elolvashatják, akik nem olvasták a Katedrálist, bár én együtt ajánlom a kettőt.

2. Polcz Alaine: Éjjeli lámpa

Könyv az elmúlásról, az emberek ehhez való hozzáállásáról.... Szerintem megrázó könyv, ettől függetlenül mindenkinek ajánlanám, sőt éppen ezért, mert nagyon sokan nem tudunk jól viszonyulni egy beteg, élete vége felé járó idős emberhez, családtaghoz és nem akarunk, nem tudunk vele beszélni a halálról, mert erről nem szeretünk...
Ez a könyv elmondja, hogy szükség van erre, a beteg haldokló embernek is, és az itt maradónak is..... Fájdalmas végigolvasni, szembesülni vele.

3. Stephanie Calman: Egy rossz anya vallomásai

4. Fannie Flag: Isten hozott Prücsök!

Mindkettő kikapcsol, szórakoztat, romantikus, vidám, aranyos.

5. Nem vénnek való vidék

Ebből a könyvből film is készült. Oscar díjas. Nem szeretem megnézni az elolvasott könyveket filmben, mert abból mindig csalódás van. De most úgy történt, hogy előbb láttam a filmet és aztán olvastam a könyvet. Nem tudom, ha fordítva történik, akkor miben csalódom. A filmben vagy a könyvben. Ugyanis a film tetszett. Aztán olvastam a könyvet, kerestem benne a filmet, de nem nagyon találtam. Teljesen máshogy képzeltem el a szereplőket, mint amilyenek a filmben voltak, annak ellenére, hogy láttam a filmet, és zavart ez az ellentmondás.

Ez pedig az a négy könyv, ami szintén nagy kedvencemtől Jodi Picoult-tól magyar fordításban megjelent. Legutoljára a Szívtől Szívig-et olvastam, hatalmas élmény volt, megrázó és ....sírtam a végén... nagyon. Nem vidám, inkább elgondolkodtató, viszont letehetetlen. Olvassátok el!

A Tizenkilenc perc-et most kaptam egy kedves barátnőmtől, még elolvasásra vár.
Én úgy vagyok vele, ha elolvasok egy könyvet, aminek nagyon a hatása alá kerültem, akkor várnom kell egy pár napot, míg új könyv olvasásába tudok fogni.

Ezek a könyvek (és még sok más) elolvasásra várnak:


Ha már könyveknél tartunk, akkor bemutatom kicsike könyvjelzőgyűjteményem is:

2009. március

Kicsit ismét késve, de íme március!! És remélem vele együtt a tavasz is itt van már...

Régen jártam erre, elhanyagoltam kicsit a blogomat, de azért nem indokolatlanul. Még nem akarok elkiabálni semmit, úgyhogy erről majd később írok.

Ajánlom figyelmetekbe Bence blogját, ugyanis frisítette szuper képekkel, és egyúttal el is dicsekszem azzal, hogy Különdíjas lett egy országos néptáncversenyen. Nagyon büszke vagyok rá, igazán megérdemelte ezt a díjat, mert nagyon ügyes, tehetséges és szorgalmas táncos.


És egy pár kép Zsófiról:








Tituszról most nincsenek kéznél képek, de ő most a szövegelésével mosolyogtat meg nap, mint nap bennünket.

Egyik reggel Zsófinak vizsgálta meg alaposan a szempilláit (nagyok és hosszúak), még meg is tapogatta az ujjaival, utána megkérdezte: - Zsófi neked miért állnak ki tűk a szemedből?

A másik ami most eszembe jut: Nagymamámnak a 83. szülinapját ünnepeltük. Ő és Titusz nagyon jól megértik egymást, izgatottan várták a tortát és a gyertyagyújtást. Vagyis inkább az elfújást.
Erről inkább mégis keresek egy képet.
Másnap Titusz mesélte egy jó barátunknak: - Dédinek tegnap szülinapja volt, meg rózsaszín tortája. Tudod, Dédi már régi.... :))
Itt vannak ők ketten. Két összejátszó csibész. Nagyon kis ügyesen tudják egymásnak odacsempészni a csokit meg a Tictac-ot, ugyanis egyikőjük sem ehet belőle sokat, de ha együtt vannak megoldják ezt a problémát. Titusz néha lábbal végzett masszázsban részesíti Dédit, amikoris keresztülnyargal rajta az ágyon. Dédi persze jajgat, de közben látszik, hogy mennyire élvezi.

Valentin nap

Valentin napi képek Rékának és Iminek.

Titusz óvodás lett!

Titusz ma tölti első napját az oviban. Talán nem éppen szerencsés pénteken elkezdeni az oviba járást, de így alakult, ugyanis hétfőre lebetegedett, csütörtökön már mehetett volna, de addigra meg azt éreztem, hogy annyira jó vele itthon lenni, teljesen más, mint a hétköznap esték, sokkal több dolgot tudunk együtt csinálni, mosni, teregetni, rendet rakni. Igen, a rendrakás. Nekiláttam a gyerekszobában a játékok között valami átláthatóságot teremteni, szétválogatni a legokat, duplokat, a dinóktól, az autókat a plüsállatoktól, egy-két fej és lábnélküli emberkétől megválni stb. Na ez egyáltalán nem ment könnyen, mert Titusz ott ült és figyelt!! Amint egy szemétnek odakészített reklámszatyorba dobtam valamit, ő ott termett és kivette. Éberen figyelt, így igazán a még használható, kiselejtezendő szatyorba sem nagyon került semmi.
Megállapítottam, hogy ezt a munkát rosszul időzítettem.... Pedig a játékok 90 %-ával nem is játszik, sőt azok még Zsófi és Bence oviskorából maradtak meg.

Azt is imádtam, hogy jobban megnyílt, mint egyébként. Mikor magamhoz öleltem és mondtam neki, hogy "jaj, de szeretlek", akkor ő finoman megveregette a vállam és közölte: "Téged is."

Bölcsibe járt már egy éve, mégis olyan nagy dolognak éreztem az ovikezdést, és talán még jobban izgultam, mint Titusz.

A fenti két képet a bölcsis gondozónőknek készítettem, akiket mindannyian nagyon szerettünk, nagyon aranyosak, kedvesek voltak.
A képek hozzá elég nehezen készültek el, nem igazán akart modellt ülni Titusz és ezeken is mókázik.

Karácsony 2.

Nagy szeretettel köszöntöm a 22.000-ik bloglátogatómat!!!!!
És mindenki mást is, hiszen ha ők nincsenek, akkor nincs 22.000. sem. :))

Karácsonyi képeim feldolgozásában egy Zsófiról készült sorozat került sorra.

Karácsony 1.

Karácsonyi és szilveszteri képeinket mutatom meg a következő napokban, bár nem igazán sok készült az idén. A méretén változtattam, ez egy 10x15 cm-es fotónak felel meg.