2012. október 23., kedd

Folyt. köv.

2012. október 22.
Sziasztok, üdv mindenkinek. Akkor most úgy folytatom a blogom, mintha abba sem hagytam volna.
Írtam ugyan egy elmélkedést arról, hogy miért nem írtam eddig és mikor kezdett el hiányozni a blogolás, de újraolvasva mégsem azt éreztem, amit ki akartam fejezni, ezért úgy döntöttem, ott folytatom, ahol abbahagytam. Illetve úgy, mintha abba sem hagytam volna.

Tehát a költözéssel fejeztem be, a költözéssel folytatom.


 ...egyszercsak jött egy nagy kamion (ami a tesóm ajándéka volt, köszi még egyszer:),


és az összegyűlt kedves barátaink segítettek pakolni


volt aki közben átállt a sötét oldalra,


de azért az éj beállta előtt így is sikerült berámolnunk.


aztán folytatódott a költözésünk a még bulizósabb résszel.

A nagyon kevés alvás számlájára írható, hogy a macskát majdnem ottfelejtettük:)

de mint látható szerencsésen megérkezett és egyből udvari macskaként viselkedett, pedig világéletében panelmacska volt:)

Megérkezés után a gyerekek kipakolták a kamiont, mi ledőltünk aludni.

Na jó, a tesóm segített nekik :)


Euforikus öröm, mindent kipakoltunk, jöhet a buli!!!!
(Csak nehogy valaki meggyanúsítson, hogy csak a buli(k) kedvéért költöztünk.:))

Reggeli világosságban körbenézve szépségeket találtunk az udvaron:






Aztán már csak a munkásemberekre vártunk és megkezdődött a kemény része a dolognak.

a mosolygós főnök

és a segédmunkása:)

Aztán bontottunk, csiszoltunk, vakoltunk, festettünk....


Mindeközben a kertben is igyekeztünk haladni,


és ezzel együtt gyorsan építettük az egyik - ha nem a - legfontosabb helyiségét a lakásnak.
5 napig egy omladozó pottyantósra járni.... csak az ellenségeimnek kívánom:))

Közben a mester a fürdőszobát is szétkapta, a konyhával együtt,

ezért igazán nomád táborozóknak érezhettük magunkat, így

főztünk,


mostunk,
teregettünk.

Voltak akik végiglustálkodták az egészet,



és volt aki a nagy munka közepette sem felejtette el az elmélyült kikapcsolódást,

sem napsütésben,

sem esőben.


Néha csak úgy megpihent,


ha pedig végképp kidöglött és nem volt ágya, keresett magának:)))


Aztán azt vettük észre, hogy a hajópadló lakkozásánál Apa igencsak sarokba szorult:)


Néha volt már időnk egy kis kreatívkodásra is,


néha pedig egy kis olvasásra.


Egyszer-kétszer kirándultunk is,





volt, aki hattyúkkal úszott a Fertő-tóban,

volt, aki egyszerűen csak homokozott,

volt, aki megkísérelte a Fertő-tó átúszást,
volt, aki eljárta az indiánok ősi esőtáncát,
és volt, aki mindeközben nagyon dühös lett (joggal), mert nem bírt magával és gumicsizmával ugyan, de térdig gázolt a tóba.
Azután pedig pucér lábbal kellett ácsorognia egy famászókán,


igencsak elkámpicsorodott, és azt mondta soha többet nem megy magasabbra a vízben, mint ameddig a gumicsizmája ér:)

A móka még nem ért véget,


voltak, akik strandröplabdáztak,

volt, aki hagyományos túristafotót készíttetett,

voltak, a menő csávók,


és volt, aki sikkesen felöltözött.

Aztán következett a ZENE..


Most eddig bírtam szusszal, folyt.köv., sziasztok

3 megjegyzés:

Vera írta...

sZia!!! No és hol laktok most? Az olvasós fotó zseniális :) De a többit is jó volt látni, kiváncsi vagyok, posztolj mééég!
Laro

alexzsu írta...

Hajrá! Így tovább, nagy tehetség vagy? Bea!!!! Puszi nektek! Zsuzsi

Bea írta...

Köszi mindenkinek! Sopron mellé költöztünk.
Természetesen Folyt. köv. :)